csontritkulás

csontritkulás

A csontritkulás a fejlett nyugati társadalmakban és hazánkban is népbetegségnek számít. A magyar lakosság legalább 10 százaléka érintett.

A betegség nem okoz fájdalmat, legtöbb esetben csak akkor derül fény a csontritkulásra, mikor egy hirtelen mozdulat hatására eltörik valamelyik csontunk. A csontsűrűség illetve a csontrendszer ásványi anyag tartalmának foka körülbelül 25-30 éves korunkig növekszik, majd később elkezd csökkeni. A csont belső trabekuláris részébe beépülő kálcium a hormonális változások (pl. menopauza) hatására csökken. A nőknél a menopauza alatt a csontvesztés 4-5 évig tart nagyobb ütemben és ekkor a teljes állomány 3-4%-a is elfogyhat! Utána a csontsejtek hozzászoknak az alacsonyabb ösztrogén szinthez és egy új egyensúlyi állapot áll be és a férfiakkal egyező mértékű lesz a további csontvesztés.

Csontritkulás tünetek:

A csontritkulás nem jár jellegzetes fájdalmas tünetekkel vagy mozgásbeli elváltozással, de a tompa hátfájás egy korai figyelmeztető jel lehet. Ennek az az oka, hogy a csontsűrűség vesztesége a csigolyáknál különösen hangsúlyos. Ezek nem specifikus tünetek. ezért gyakran félreértik. Az állapot következményeként bekövetkező törések már a súlyosan csökkent csontsűrűség esetén jelentkeznek. Ennek megfelelően csontritkulás esetében is a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt.

Mi okozza a csontritkulást?

• A menopauza mellett a genetika is befolyásolja a csontritkulás kialakulását.
• Számos tanulmány igazolja, hogy a dohányzás szintén gyorsítja a folyamatot. A jó hír, hogy a dohányzás abbahagyása után, az ezáltal okozott csontvesztés mértéke hamar visszaáll a normál szintre.
• A rendszeres (nagyobb mennyiségű) alkoholfogyasztás hajlamosít a csonttörésekre. Ez részben az alkohol vizeletürítő hatásával magyarázható, mely kiviszi a kálciumot is, részben a kálcium, magnézium és D-vitamin felszívódásának gátlásával.
• A túlzott mértékű konyhasó fogyasztás a magas nátrium terhelés miatt veszélyes, mely a kálcium csontokból történő kioldódását gyorsítja. Megszorítása, jelentősen csökkenti a csontvesztést.

• A kávé fogyasztás szintén nagy mértékben hozzájárul a csontvesztéshez. Egyrészt a koffein csökkenti az ionizált kalcium mennyiségét, másrészt savasító hatása van a szervezet egészére. A fenti ásványi anyagok a legfontosabb példák voltak, de e mellett érdemes tudni, hogy a csont felépítésében még számos más, kisebb jelentőségű ásvány is részt vesz.
• A savas végtermékeket eredményező táplálkozás szintén hozzájárul a betegség kialakulásához. (Finomított szénhidrátok ,a cukor, a kóla, a kávé, a szénsavas üdítők, alkohol stb.) A savak viszik magukkal a vizeletben a kalciumot, de a szervezet a közömbösítésükre direkt ki is oldja a csontokból.
• A szteroidok és egyes gyógyszerek szintén csontvesztést okoznak.
• Fontos, hogy életünk első 25-30 éve alatt mennyi kálcium és ásványi anyag épült be csontozatunkba.

A sport hatása a csontritkulásra:

• A sportnak a megelőzés szempontjából van jelentős hatása, de a már kialakult csontritkulás esetén is segít a folyamat lelassításában. A legfontosabb lépés a kezelőorvossal történő egyeztetés. Kérdezzünk rá a betegség aktuális stádiumára, ill. hogy melyek azok a mozgáselemek, amelyek nem ártanak, nem terhelik nagymértékben a csontokat, hanem előmozdítják a csontritkulás mértékének lassítását, valamint erősítik az izmokat és javítják a mozgáskoordinációt, egyensúly-érzékelést. Ennek megállapításához orvosi segítségre van szükség. Talán azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a rendszeres mozgás sem tudja sajnos a csontokat visszaépíteni, ezért az orvos által felírt gyógyszerekre mindvégig szükség van.
• A csontritkulás meglétekor kialakított edzésprogramnak tehát több célja van: egyrészt a csontbontó folyamatok lassítása, másrészt az izomerő, rugalmasság, mozgáskoordináció fokozása. Mindezekkel a képességekkel jelentősen csökkenthető a csonttörések kialakulásának esélye.

Tehát komplex mozgásprogramra van szükség, amely tartalmaz állóképességi elemeket (úszás, kerékpározás, zenés torna, stb.) és erősítő gyakorlatokat is. Mindezeken belül azokat a sportágakat kell preferálni, amelyek nem fejtenek ki nagy húzó, csavaró-erőt a csontokra. Ilyen például a gyaloglás, nordic walking, evezés, kerékpározás, sífutás, stb. Az úszás nem hat a csontokra, mégis nélkülözhetetlen szerepet kap a csonttörések megakadályozásában. Ugyanis úszás közben szinte mindegyik izmot megmozgatunk, javul a mozgáskoordináció és az egyensúly-érzékelés. Mindez által csökken a szerencsétlen mozdulatok következtében kialakuló esések száma, ezzel együtt a csonttörések kialakulása.

Mit tehetünk még csontritkulás esetén?

A csontritkulás a tudomány mai állása szerint nem gyógyítható, ezért folyamatos kezelést igényel:

Megfelelő tápanyagbevitel szükséges

• Magas kalcium, magnézium és D-vitamin tartalmú készítmények fogyasztása javasolt.
• Megfelelő mennyiségű kalcium (napi 1200mg) bevitele javasolt, aminek a legfőbb forrása a tej és tejtermékek, a sötétzöld növények, a szardínia, a szójatej és a tofu.
• Kerüljük a savasító ételeket (finomított szénhidrátok, húsok, cukros gyümölcsök, kávé, üdítő, alkohol). Ne feledjük a 100%-os rostos üdítők is savasítanak. Együnk viszont rengeteg nyers zöldséget. Mozogjunk sokat lehetőleg a szabadban, mivel egy kis napsütés nem árt meg a bőrünknek és a lelkünknek sem. Lúgosító ételek
• A legújabb kutatások szerint a K-vitamin is fontos a csontok épségének megőrzéséhez. Bizonyos fehérjéket aktivál, melyek részt vesznek a csontszerkezet felépítésében. Fontos azonban tudni, hogy ha valaki véralvadás gátló gyógyszert szed (Syncumar, Kumarin) konzultáljon kezelőorvosával.
• Csontritkulás esetén fogyasszunk mákolajat 3-4 mokkáskanállal étkezés közben.
• 

  Csontritkulás esetén fogyasszunk mákolajat 3-4 mokkáskanállal étkezés közben

  Megdöbbentő felfedezés a mák csontritkulás elleni hatásáról!

Ha tetszett a poszt vagy szereted a hasonló témákat, csatlakozz hozzánk a Facebookon!