MĂ©rgezĆ Fluorid, avagy nem vĂĄsĂĄrolsz többet a reklĂĄmok hatĂĄsĂĄra, ha ezt elolvasod
HĂĄnyszor, de hĂĄnyszor hallottuk, mennyire fontos a fluorid a fogszuvavodĂĄs megelĆzĂ©sĂ©ben, de ma mĂĄr egyre több tanulmĂĄny kĂ©rdĆjelezi meg annak hasznĂĄlatĂĄt az iyĂłvĂzben, valamint a fogkrĂ©mekben. A fluorid egy toxin, melynek kĂĄrosĂtĂł hatĂĄsait most megvizsgĂĄljuk

A reklĂĄmok szerint a fluorid a fogzomĂĄncon keresztĂŒl felszĂvĂłdva erĆsĂti azt, Ă©s megvĂ©di a fogakat a szuvasodĂĄstĂłl! ??
Vajon a fogzomĂĄncon keresztĂŒl felszĂvĂłdik-e valami? A kutatĂĄsok bebizonyĂtottĂĄk, hogy semmi!
Az pedig ismert, hogy a fluorid a legerĆsebb mĂ©rgek egyike!
Akkor miért raknak a fogkrémbe fluoridot?
A fluorid tartalmĂș kĂ©szĂtmĂ©nyek esetĂ©ben minden esetben fel kell tĂŒntetni a csomagolĂĄson az egĂ©szsĂ©gĂŒgyi kockĂĄzatot!
Az elemi fluor, a fluor-hidrogĂ©n Ă©s a vĂzben oldĂłdĂł szervetlen fluoridok, nagyon mĂ©rgezĆk Ă©s marĂł hatĂĄsĂșak. 
A fluorid legfontosabb kĂĄros hatĂĄsai:Â
A fluor fogyasztås veszélyei
- Egyes kutatĂĄsok szerint a tĂșl sok fluorid csökkenti a termĂ©kenysĂ©get, pajzsmirigy-tĂșlmƱködĂ©st eredmĂ©nyez, valamint több tanulmĂĄny is talĂĄlt kapcsolatot gyerekeknĂ©l az IQ-szint Ă©s a fluoridbevitel között.
- ĂllatkĂsĂ©rletek szerint a tĂșlzott fluoridbevitel hosszĂș tĂĄvon növeli a daganatkĂ©pzĆdĂ©s kockĂĄzatĂĄt, Ă©s kĂĄrosodĂĄst okoz az idegrendszerben.
- A fluornak neurotoxikus hatĂĄsa van, kĂŒlönösen a kisgyermekeknĂ©l.TĂșladagolĂĄsa a beszĂ©dkĂ©pessĂ©g sĂ©rĂŒlĂ©sĂ©t okozhatja, jelentĆsen csökkentheti az idegen nyelvek, a matematika tanulĂĄsĂĄnak kĂ©pessĂ©gĂ©t, befolyĂĄsolhatja a memĂłriĂĄt.
- A hidrogĂ©n-fluorid reagĂĄlhat a csont kalciumĂĄval, Ă©s idĂŒlt csontkĂĄrosodĂĄst okoz. EnnĂ©l veszĂ©lyesebb, a szervezetben lĂ©vĆ kalcium megkötĂ©se, ami szĂvritmus zavart okoz, Ă©s szĂvmegĂĄllĂĄs következhet be.
- A fluorid gyorsĂthatja a daganatok kialakulĂĄsĂĄt, növeli a daganatkĂ©pzĆdĂ©s kockĂĄzatĂĄt.
A DXN Ganozhi fogkrĂ©m fluorid mentes, vagyis nem tartalmaz fluoridot, szacharint Ă©s szĂnezĆanyagot, csak kivĂĄlĂł minĆsĂ©gƱ Ganoderma-kivonatot, mentolt Ă©s borsmenta olajat. HatĂ©konyan tisztĂtja a fogakat, hasznĂĄlata utĂĄn kellemes Ăz marad a szĂĄnkban. A fogaink egĂ©szsĂ©gesebbek Ă©s csillogĂłbbak lesznek.
VĂĄsĂĄrold meg a DXN Ganozhi fogkrĂ©met egyenesen a DXN-tĆl!
Â
 – MĂ©rgezĆ mivoltĂĄnak mĂ©rtĂ©kĂ©re jellemzĆ, hogy olyan ipari vidĂ©keken, ahol hidrogĂ©n-fluorid formĂĄban kerĂŒl a levegĆbe, mĂĄr 0,1 ppb koncentrĂĄciĂłban immunrendszer-kĂĄrosĂtĂł hatĂĄsĂĄt Ă©szleltĂ©k elsĆsorban gyermekeknĂ©l.
 – A fluorid több mint 62 enzim mƱködĂ©sĂ©t kĂ©pes gĂĄtolni szervezetĂŒnkben. KözöttĂŒk talĂĄlhatĂłk a DNS-ben keletkezett hibĂĄk javĂtĂĄsĂĄĂ©rt felelĆs enzimek, valamint az ingerĂŒlet-ĂĄtvitel sorĂĄn kulcsszerepet jĂĄtszĂł kolinĂ©szterĂĄz enzim is. ĂrdekessĂ©g, hogy azok a molekulĂĄk, amelyeket idegbĂ©nĂtĂł gĂĄzkĂ©nt vetettek be hĂĄborĂșk idejĂ©n, szintĂ©n elsĆsorban a kolinĂ©szterĂĄz enzim bĂ©nĂtĂĄsĂĄn keresztĂŒl ölnek.
A mĂ©rgezĆ fluorid tovĂĄbbi hatĂĄsai
 – MegvĂĄltoztathatja az informĂĄcióåtvitelben kulcsszerepet jĂĄtszĂł DNS molekula szintĂ©zisĂ©t, nem kĂvĂĄnatos szerkezetƱ DNS-lĂĄncok jöhetnek lĂ©tre. Ezt nevezik a biokĂ©miĂĄban mutĂĄciĂłnak, Ă©s ezĂ©rt a fluor mutagĂ©n elem.
 – MĂłdosĂthatja a kromoszĂłmĂĄk szerkezetĂ©t.
 – Mivel a fluorid nagyon kis mĂ©retƱ elem, kĂ©pes az agyba is behatolni. Ennek egyik kimutatott komoly következmĂ©nye a tanulĂĄsi kĂ©pessĂ©g csökkenĂ©se és memĂłriazavar kialakulĂĄsa.
Kutatåsi eredmények a fluorid hatåsåról
KĂnĂĄban a fluoridos ivĂłvizet fogyasztĂł gyermekek IQ-ja jĂłval alacsonyabb, mint azokĂ©, akik nem isznak magas fluoridtartalmĂș vizet. SzĂĄmos vizsgĂĄlat igazolta, hogy aki több mint 1 ppm (mg/l) fluoridot tartalmazĂł vizet iszik huzamosabb idĆn ĂĄt (pl. egy-kĂ©t Ă©v), annak IQ-ja akĂĄr 70 alĂĄ is csökkenhet.
 – Arra is fĂ©ny derĂŒlt, hogy a fluorid az agyban az oxidatĂv folyamatok felgyorsĂtĂĄsĂĄval, a szabadgyök-koncentrĂĄciĂł növelĂ©sĂ©nek serkentĂ©sĂ©vel fejti ki kĂĄros hatĂĄsĂĄt. Agyunkban a tobozmirigy az egyik gyƱjtĆhelye a bekerĂŒlt fluoridnak. Ez a mirigy termeli a melatonin nevƱ hormont, amely kivĂĄlĂł antioxidĂĄns, valamint az alvĂĄs-Ă©brenlĂ©t ciklus – ezen keresztĂŒl biolĂłgiai ĂłrĂĄnk – egyik szabĂĄlyozĂłja. A tobozmirigyben felgyĂŒlemlĆ fluorid hatĂĄsra csökkent a melatonin termelĂ©s.
De mire hasznĂĄljĂĄk ma a fluort?
-  A fĂ©lvezetĆ ipar Ă©s az Ășj nanotechnolĂłgia hasznĂĄlja a fluor plazmĂĄt maratĂĄsra.
- Egyes eljĂĄrĂĄsok hasznĂĄljĂĄk a hidrogĂ©n-fluoridot matt ĂŒveg elĆĂĄllĂtĂĄsĂĄra (marja az ĂŒveget).
- Fluorozott polimereket hasznĂĄlnak, mint tapadĂĄsgĂĄtlĂł bevonatokat: teflon.
- A hƱtĆgĂ©pek mĂ©g hasznĂĄljĂĄk a freonokat, mint hĆszĂĄllĂtĂł közeget. A freonok az Ăłzon ellensĂ©gei, Ă©s ezĂ©rt egyre ritkĂĄbban alkalmazzĂĄk. A freon negatĂv hatĂĄsĂĄĂ©rt nem a fluor a felelĆs, hanem a klĂłr.
- Az egĂ©szsĂ©gĂŒgyben a fluor jelen van egyes Ă©rzĂ©stelenĂtĆkben, antibiotikumokban, gombaölĆ-szerekben, adalĂ©kkĂ©nt egyes fogpasztĂĄkban, mint fogszuvasodĂĄst gĂĄtlĂł szer.
- Nagy adagban a nĂĄtrium-fluoridot, mint rovarirtĂłt hasznĂĄltĂĄk.
- A hatvanas Ă©vekben kĂsĂ©rletek folytak a fluornak rakĂ©taÂ ĂŒzemanyagkĂ©nt törtĂ©nĆ alkalmazĂĄsĂĄra. MĂ©rgezĆ Ă©s marĂł hatĂĄsa miatt a kutatĂĄsok abbamaradtak.
Â
Fluorid tartalmĂș fogkrĂ©mek a reklĂĄmokban
A nĂ©pszerƱ, TV-ben reklĂĄmozott fogkrĂ©mek szĂĄmos, lassan hatĂł mĂ©rget tartalmaznak, mint pĂ©ldĂĄul a szaharin, a mestersĂ©ges szĂnezĂ©kek Ă©s ĂzesĂtĆk (mind potenciĂĄlis rĂĄkkeltĆk).
MĂ©rgezĆ fluorid a tubusban!
 A legaggasztĂłbb mĂ©gis az, hogy egy tubus fogkrĂ©m halĂĄlos adag fluoridot tartalmaz.Â
MĂg EurĂłpĂĄban a fluoridtartalmĂș fogkrĂ©meket egĂ©szsĂ©gesnek kiĂĄltjĂĄk ki a reklĂĄmokban, az EgyesĂŒlt Ăllamokban az Ălelmiszer- Ă©s GyĂłgyszerĂŒgyi Hivatal (Food and Drug Administraton, FDA) elĆĂrja, hogy a csomagolĂĄson fel kell tĂŒntetni az egĂ©szsĂ©gĂŒgyi kockĂĄzatokra vonatkozĂł figyelmeztetĂ©seket, valamint azt az informĂĄciĂłt, hogy a fogkrĂ©m lenyelĂ©se esetĂ©n a helyi toxikolĂłgiai intĂ©zethez kell fordulni.Â
A SkandinĂĄv orszĂĄgokban Ă©s a volt SzovjetuniĂł terĂŒletĂ©n törvĂ©nyek korlĂĄtozzĂĄk a hasznĂĄlatĂĄt, fogkrĂ©mekben valĂł alkalmazĂĄsa tilos.
Milyen fogkrémet vålasszunk?
A fogak Ă©psĂ©gĂ©nek megĆrzĂ©sĂ©hez elengedhetetlen a napi kĂ©tszeri fogmosĂĄs.
A fluorid tartalmĂș fogkrĂ©meknĂ©l elengedhetetlen, hogy a gyermekek szervezetĂ©be jusson a mĂ©reg, fĆleg ha a gyerek mĂ©g nem tud rendesen öblögetni, hasznĂĄljunk fluormentes fogkrĂ©met a fogmosĂĄshoz!
A fogszuvasodĂĄst elsĆsorban nem a fluor segĂtsĂ©gĂ©vel kell megelĆzni, hanem a finomĂtott Ă©lelmiszerek Ă©s az Ă©dessĂ©gek fogyasztĂĄsĂĄnak visszaszorĂtĂĄsĂĄval.
 Fontos a helyes fogmosĂĄsi technika elsajĂĄtĂtĂĄsa, a fogselyem hasznĂĄlata.
A DXN Ganozhi fogkrĂ©m nem tartalmaz fluoridot, szacharint Ă©s szĂnezĆanyagot, csak kivĂĄlĂł minĆsĂ©gƱ Ganoderma-kivonatot, mentolt Ă©s borsmenta olajat. HatĂ©konyan tisztĂtja a fogakat, hasznĂĄlata utĂĄn kellemes Ăz marad a szĂĄnkban. A fogaink egĂ©szsĂ©gesebbek Ă©s csillogĂłbbak lesznek.
ĂsszetevĆk: kalcium foszfĂĄt, ionmentes vĂz (aqua), szukrĂłz, glicerin, Ă©tkezĂ©si zselatin, mentol, ganoderma kivonat, borsmenta olaj, nĂĄtrium lauryl szulfĂĄt, ĂzesĂtĆ anyag

VĂĄsĂĄrold meg a DXN Ganozhi fogkrĂ©met egyenesen a DXN-tĆl!
Forrås: http://www.efsa.europa.eu, www.network.hu, gyogynovénysziget.hu










